fény és árnyék
márvány porszemek
mászkálnak beléd
bolyongó szivarfüstben
úszkálsz
elszürkült fehérség
fájdalom magadévá tesz
és lépsz,lépsz
az ital bódításában
a hang
ritmusokba jutva
belehullámzódik
s aztán táncba
fonod magad
szédülsz
zenékbe vonyítsz
savanyú ízeként
boldogságod
esőben zuhan rád
lebegő hangulat
szeretők káoszában
elbolyongsz
~nem tehetsz mást~
kezedben markolva
piciny tiszta érzésed
szüzességed elnyomják
részeg szférák füstjeit
belélegzed
~nem tehetsz mást~
hűlyeséged felsorakozása
szétszort láncszemei
villognak
és beleolvadsz
~nem tehetsz mást~
arcok egyformasága
legyőzni nem tudod
és felébredsz
a kínzó örömökből
~nem tehetsz mást
túlzott feszültséggé változik ürességed
mély és mégis felszínes
belegöndörödsz
hajszálaid vonalaiba
oda ragadsz
~nem tehetsz mást~
embertársaid látszandó
örömeibe mélyülsz
és megpihensz
~nem tehetsz mást~
szavaid szétszórt
lapjait gyűjtöd össze
elfásult írássá vállik
a nagy
őszinteség
és hazugság követi
a lépést amelybe
vágsz
hazudsz még
magadnak is
~nem tehetsz mást~
fájó melegbe vagy
hüvösségre vágysz
levetközöl
meztelenséged
ártatlanul megmutatod
természetességed
eredeti énedet
s beleéled magad
~nem tehetsz mást~
végtelenségedbe
kísér összeráncolt
tekinteted
s mindig keresed
óriásodó kérdésedre
erőtetett válaszod
kilépni nem lehet
és mégis elméssz
~nem tehetsz mást~
feleletekben elüresedik
a mindentmondó
lényeg simogató vígaszok
figyelmeztetőként
hatnak rád
nincs más környezet
~nem tehetsz mást~
újra meg újra
alkossál
futó gondolataid pergése
nem áll meg
fáradságodban
belepihensz
belepihensz
elalszol
~nem tehetsz mást~
(ilyet is éreztem,régebbi vers)
5 megjegyzés:
Békés boldog karácsonyt Nektek és minden jót az új évre...sokszeretettel
meghajlok
fájok
de örülök
hogy ilyet is olvashatok
...
és gratulálok,
mert ugyan én is átéreztem már egyszer-százszor de nem sikerült ilyen
kifejezően
szépen
valón
leírnom azt...
köszönöm kedves névtelen
...valóban így éltem meg
akkor azonnal le is írtam
ahogy jött...
és szépen fejezted ki eggyüttérzésed
köszönöm:)
(10 éve írtam)
Ja és az este a gyerekeknek olvastam a mesét és egy rész így végződött:"Tudod a legszebb mesék a fájdalomból születnek."
Igen az élet is fájdalomból születik...születés...szép!
imádom ezt a képet...harapni lehet a hangulatát
jó ez a vers. jól írsz. - nem tehetsz mást. :)
csak akartam, h. tudd, ittjártam, és már régebben is, és régebben is olvastalak, és nagyon örültem, hogy oda hozzám is átnéztél. :)
csók
tmy :)
Megjegyzés küldése